A 2020-as években egyértelművé vált, hogy nem csak esztétikus, praktikus, hanem hatékony és környezettudatos házakat kell építenünk ahhoz, hogy kényelmesen, komfortosan és kibírható rezsiköltségek mellett tudjunk élni. Van azért néhány nélkülözhetetlen megoldás, amelyek segítségével valóban környezettudatosan élhetünk otthonunkban.
Az első és talán legfontosabb, hogy az épület szigetelve legyen. Régebben alapvetően a hideg miatt szigetelték a házakat, vagyis azzal a céllal, hogy a fűtési szezonban a lehetőségekhez mérten minél kevesebb hőenergiát használjunk az épület melegen tartására. Azonban az elmúlt évek kánikulái többeket meggyőztek arról, hogy a hideg mellett a meleg ellen is hatékonyan lehet védekezni megfelelő hőszigeteléssel.
A szigetelés során elsődleges cél, hogy a nagy hőleadó, hőfelvevő felületeket szigeteljük, ezek közül a födém/tető és a homlokzat/lábazat számít a legkritikusabb felületnek, de természetesen elősegíti a szigetelés hatékonyságát, ha az aljzat is szigetelve van, illetve megfelelő nyílászárók vannak beépítve az épületbe.
A födém vagy a tetőszigetelés során célszerű ásványgyapottal dolgozni, egy egyszerű betonfödém esetén akár mi magunk is leteríthetjük a szigetelőanyagot a padláson, csak abban kell okosan döntést hozni, hogy a padláson a későbbiekben szeretnénk-e bármit tárolni, ebben az esetben járható padlót kell építeni, amúgy elegendő egy szerviz útvonal kialakítása.
Viszont egy komplexebb betonfödémnél (ahol sok a gépészeti vezeték, beugró stb.), illetve fafödémnél jobban járunk a fújható szigeteléssel, amivel hatékonyan, gyorsan résmentesen és hulladékképzés nélkül szigetelhetünk. Amennyiben a tetőteret beépítjük, mindenképp érdemes a tetőt szigetelni, ehhez is a fújható szigetelés lesz a legmegfelelőbb szigetelési eljárás.
A fújható szigetelés tehát több szempontból is hatékony és környezettudatos megoldás, hiszen az ásványgyapot természetes anyag, a szigetelés során nem keletkezik hulladék és jelentősen csökkenthetjük a károsanyag kibocsátás mennyiségét, hiszen kevesebb hőenergiára lesz szükségünk az épület melegentartására vagy nyári időszakban az épület hűtésére.
A födém vagy a tető szigetelése mellett fontos a homlokzat és a lábazat szigetelés is. Ezeknek a felületeknek a legokosabb szigetelési módszere a polisztirol szigetelőanyag (köznapi elnevezése: hungarocell, de nevezik dryvitnak, eps-nek is). A megfelelően előkészíett vakolatra dübelezéssel és ragasztással rögzítik a polisztirol táblákat.
Minden szigetelési folyamatnál fontos, hogy a megfelelő anyagot válasszuk ki, a polisztirol például kiválóan alkalmas a legtöbb falazat esetében, azonban a vályogházaknál a kőzetgyapottal fogunk jól járni, hiszen a kőzetgyapot nem csak szigetelőanyagként hatékony, de páraáteresztő képességének köszönhetően el tud távozni a vályogban felgyűlő páramennyiség, míg a polisztirollal bentrekedne ez a nedvesség a falban, komoly (akár statikai) károkat okozva a falazatban.
Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!
Az elavult fűtéstechnika és a szigetelés hiánya káros anyagok kibocsátásához vezet a levegőbe. A komfort és anyagi szempontok mellett fontos, hogy a lehető legkevesebb környezetromboló anyagot bocsássuk ki a házból. Ezt elérhetjük megfelelő szigeteléssel és hatékony, környezetkímélő fűtési módszerekkel.
Ha nem tudjuk lecserélni a fűtési rendszert vagy nincs rá elegendő pénzünk, akkor is érdemes legalább az automatikát rendbe hozni. Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés vagy automatizálás, és ennek hatékonysága befolyásolja a rendszer teljesítményét.
Cseréljük le elavult nyílászáróinkat!
Ajánlott 25 évente lecserélni a nyílászárókat. Ha már elavultak vagy tönkrementek, érdemes belevágni a cserébe, mivel jól szigetelő, modern nyílászárókkal felszerelt házban hatékonyabban megtarthatjuk a meleget, és kevesebb fűtőanyagot kell felhasználni, mint rossz ablakokkal és ajtókkal rendelkező házban.
Építkezzünk környezettudatosan!
Az építkezés során fontos figyelembe venni az építőanyagok környezetre gyakorolt hatását. Gondosan válasszuk ki az anyagokat és a módszereket olyan szempontok alapján, amelyek kevésbé károsítják a környezetet.
Ha nagyon lelkiismeretesek szeretnénk lenni, nézzünk utána, hogy milyen eljárással állítják elő az adott építőanyagot, milyen hatása van a környezetre, sőt, azt is járjuk körül, hogy milyen távolságból szállítják el hozzánk az adott építőanyagot.
Használjuk tudatosan az autónkat!
Manapság sokan úgy használják az autójukat, mintha mindennapi szükséglet lenne. Vásárláshoz, iskolába, munkába járásra. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet kikerülni az autóhasználatot, ám próbáljuk meg csökkenteni a fölösleges körök számát.
Ezzel jelentősen kevesebb károsanyagot fogunk a közlekedésünkkel a levegőbe juttatni, és bankszámlánkon is több pénz marad figyelembe véve a jelenlegi üzemanyagárakat.
Energiatakarékos berendezések
Az energiatakarékos háztartási gépek és világítás alkalmazása szintén lényeges lépés a környezettudatos otthon kialakításában. Az LED izzók például hosszabb élettartamúak és kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzók.
Az energiatakarékos háztartási gépek (pl. hűtőszekrények, mosógépek, mosogatógépek) pedig kevesebb energiát használnak, így csökkentve az otthonok energiafogyasztását és a szén-dioxid-kibocsátást.
Összegzés
A fenntarthatóság és a környezettudatosság egyre nagyobb szerepet kap mindennapi életünkben. Az otthonaink energiahatékonysága és ökológiai lábnyomának csökkentése nem csupán a környezetünk védelme érdekében fontos, hanem hosszú távon anyagi megtakarításokat is eredményezhet.
Számos megoldás létezik, amelyek segítségével zöldebbé és energiatakarékosabbá tehetjük otthonunkat. Ezek közé tartozik a megújuló energiaforrások használata, az energiatakarékos berendezések alkalmazása, valamint az épületek megfelelő szigetelése.
Kép forrása: Unsplash.com
Hirdetés (X)
